A magánhangzók kiejtésére nagyon oda kell figyelni, mert akár egy ékezet is megváltoztathatja a szó jelentését. Arra is nagyon kell figyelni, hogy hol helyezkedik el az a bizonyos magánhangzó és hogy milyen betű áll előtte és utána is.
á-nak ejtjük: a pl.: ami (ámi) - barát
à
â pl.: gâteau (gátó) - sütemény
(e) pl.: femme (fám) - nő
é-nek ejtjük: é pl.: télé (télé) - tévé
er pl.: parler (párlé) - beszélni
ez pl.: perlez (párlé) - beszéltek
(e) pl.: et (é) - és
(ai) pl.: j'ai (zsé) - én birtokolok/nekem van
e-nek ejtjük: e pl.: merci (merszi) - köszönöm
è pl.: père (per) - apa
ê pl.: fenêtre (fnetr) - ablak
ai pl.: chaise (sez) - szék
aî pl.: maître (metr) - mester
ei pl.: seize (szez) - tizenhat
i-nek ejtjük : i pl.: ici (iszi) - itt
ï pl.: maïs (máisz) - kukorica (ha az i felett nem lenne accent tréma, akkor a szó kiejtés mais
'me' lenne és a jelentése pedig 'de'!
î pl.: île (il) - sziget
ie pl.: vie (vi) - élet
y pl.: stylo (sztilo) - toll
ü-nek ejtjük: u pl.: sur (szür) - on, -en- ön
û pl.: sûr (szür) - biztos
(eu) pl.: j'eus (zsü) - nekem volt
(eû) pl.: nous eûmes (nuzüm) - nekünk volt
ö-nek ejtjük : e pl.: je (zsö) - én; le (lö) - határozott hímnemű névelő
eu pl.. jeudi (zsödi) - csütörtök =zárt ö hang
oeu pl.: oeuf(s) (ö) - tojás(ok)
oe pl.: coeur (kör) - szív =nyitott ö hang
eu pl.: fleur (flör) - virág
oe pl.: oeil (öj) - szem
ue pl.: cueillir (köjr) - sietni, leszedni
Tanuljunk nyelveket! - francia
A francia nyelv az újlatin nyelvek csoportjába tartózik, ugyanúgy, mint az olasz, a spanyol, a portugál és a román.
Franciául beszélnek elsősorban Franciaországban, Belgiumban, Luxemburgban, Svájban, Kanadában és még 50 államban, összesen 300 millióan és ebből anyanyelvként körülbelül 78 millióan.
A nyelv kb. 35 000 szóból álló alapszókincse mintegy 13%-a jövevényszó. Leginkább az angol, az olasz és az ónémet nyelvekből találhatók hasonlóságok, de az arabból, a spanyolból és a hollandból is.
A francia a hivatalos nemzetközi nyelve: az ENSZ-nek, az Európai Uniónak, a FIFA-nak, valamint a posta, a divat és a balett hivatalos nyelve is.
Franciául beszélnek elsősorban Franciaországban, Belgiumban, Luxemburgban, Svájban, Kanadában és még 50 államban, összesen 300 millióan és ebből anyanyelvként körülbelül 78 millióan.
A nyelv kb. 35 000 szóból álló alapszókincse mintegy 13%-a jövevényszó. Leginkább az angol, az olasz és az ónémet nyelvekből találhatók hasonlóságok, de az arabból, a spanyolból és a hollandból is.
A francia a hivatalos nemzetközi nyelve: az ENSZ-nek, az Európai Uniónak, a FIFA-nak, valamint a posta, a divat és a balett hivatalos nyelve is.
2011. január 17., hétfő
Francia ABC
A (á) B (bé) C (szé) D (dé) E (ö) F (ef) G (zsé) H (ás) I (i) J (zsi) K (ká) L (el) M (em) N (en) O (o) P (pé) Q (kü) R (er) S (esz) T (té) U (ü) V (vé) W (dublövé) X (iksz) Y (igrek) Z (zed)
Mássalhangzók kiejtése
Először is lássuk azokat a mássalhangzókat, amelyek nem okoznak problémát, hiszen ugyanúgy ejtjük, mint a magyarban.
B, D, F, K, L, M, N, P, Q, R, T, V, Z
A következő mássalhangzóknál már figyelmesebbnek kell lennünk, mert az utána következő betűtől is függ a kiejtése, illetve attól is, hogy hol helyezkedik el.
C: - e, i, y előtt: SZ
pl.: merci (merszi) - köszönöm
- a, o, u előtt: K
pl.: café (káfé) - kávé
ç: - a c betű alatti kis vessző: cédille , kiejtése mindig SZ, csak az a, o, u magánhangzók előtt fordul elő,
hiszen ha nem lenne ott a cédille, akkor K-nak ejtenénk
pl.: façon (fászö) - mód, alkotás
CH: - kiejtése olyan, mint a magyar S betű
pl.: chercher (sersé) - keresni
G: - e, i, y előtt: ZS
pl.: manger (mázsé) - enni
- a, o, u előtt: G
pl.: garçon (gárszö) - fiú, pincér
GN: - olyan, mint a magyar NY
pl.: signe (sziny) - jel
H: - néma hang, soha nem ejtjük
pl.: homme (om) - férfi
J: - olyan, mint a magyar ZS
pl.: je (zsö) - én
R: - az R betűt szinte ugyanúgy ejtjük, mint a magyarban azonban bizonyos nyelvterületeken jobban
raccsolnak pl.: Párizsban
pl.: roi (roá) - király
S: - két magánhangzó között Z-nek ejtjük
pl.: réserver (rézérvé) - foglalni
- a szó elején vagy mássalhangzóval : SZ
pl.: sans (sza) - nélkül
- szó végén SOHA nem ejtjük
pl.: nous (nu) - mi
W: - csak idegen szavakban fordul elő, kiejtése. V/U
pl.: watt (uat)
X: - szó végén SZ betűnek ejtjük, vagy nem ejtjük
pl.: dix (disz) - tíz, deux (dö) - kettő
- magánhangzók között: normál X/KSZ
pl.: faxer (fákszé)
B, D, F, K, L, M, N, P, Q, R, T, V, Z
A következő mássalhangzóknál már figyelmesebbnek kell lennünk, mert az utána következő betűtől is függ a kiejtése, illetve attól is, hogy hol helyezkedik el.
C: - e, i, y előtt: SZ
pl.: merci (merszi) - köszönöm
- a, o, u előtt: K
pl.: café (káfé) - kávé
ç: - a c betű alatti kis vessző: cédille , kiejtése mindig SZ, csak az a, o, u magánhangzók előtt fordul elő,
hiszen ha nem lenne ott a cédille, akkor K-nak ejtenénk
pl.: façon (fászö) - mód, alkotás
CH: - kiejtése olyan, mint a magyar S betű
pl.: chercher (sersé) - keresni
G: - e, i, y előtt: ZS
pl.: manger (mázsé) - enni
- a, o, u előtt: G
pl.: garçon (gárszö) - fiú, pincér
GN: - olyan, mint a magyar NY
pl.: signe (sziny) - jel
H: - néma hang, soha nem ejtjük
pl.: homme (om) - férfi
J: - olyan, mint a magyar ZS
pl.: je (zsö) - én
R: - az R betűt szinte ugyanúgy ejtjük, mint a magyarban azonban bizonyos nyelvterületeken jobban
raccsolnak pl.: Párizsban
pl.: roi (roá) - király
S: - két magánhangzó között Z-nek ejtjük
pl.: réserver (rézérvé) - foglalni
- a szó elején vagy mássalhangzóval : SZ
pl.: sans (sza) - nélkül
- szó végén SOHA nem ejtjük
pl.: nous (nu) - mi
W: - csak idegen szavakban fordul elő, kiejtése. V/U
pl.: watt (uat)
X: - szó végén SZ betűnek ejtjük, vagy nem ejtjük
pl.: dix (disz) - tíz, deux (dö) - kettő
- magánhangzók között: normál X/KSZ
pl.: faxer (fákszé)
A francia nyelv tanulása
A francia nyelv tanulásakor elsősorban a szavak kiejtése okozhat nehézségeket, mivel a franciában az írás és a kiejtés sokszor teljesen eltérő. Nagyon sok betűket "elharapnak" vagy ki sem ejtenek, vagy éppen teljesen másképp ejtenek egy utána következő betű miatt, vagy egy ékezett miatt.
Én azt javaslom, hogy minél hamarabb megszokjuk a francia nyelv sajátosságait, hogy először francia nyelvű dalokat hallgassunk akár felirtózva vagy a dalszövegeket lesve, mert így jobban és tisztábban lehet hallani vagy felismerni a szavakat, mintha egy filmet, vagy a tv-t néznénk.(Az már egy magasabb fázis.)
Sok sikert a tanuláshoz!
Én azt javaslom, hogy minél hamarabb megszokjuk a francia nyelv sajátosságait, hogy először francia nyelvű dalokat hallgassunk akár felirtózva vagy a dalszövegeket lesve, mert így jobban és tisztábban lehet hallani vagy felismerni a szavakat, mintha egy filmet, vagy a tv-t néznénk.(Az már egy magasabb fázis.)
Sok sikert a tanuláshoz!
2011. január 1., szombat
Arc de Triomphe - Diadalív
Az 'Arc de Triomphe' a Champs Elysées - Párizs leghíresebb sugárútja- végén található, a Charles de Gaulle téren. Az emlékmű 50 méter magas és 47 méter széles, egy nagyon hosszú csigalépcsőn juthatunk fel a tetejére kb.7 euróért, ahol csodálatos kilátás vár ránk a városra, főleg az esti órákban.
Azt kevesen tudják, hogy több múzeum és emlékmű is az elő- és az utószezonban is díjmentesen látogatható a hónap első vasárnapján. Ide tartózik a Diadalív is, mely novembertől márciusig látogatható ingyenesen. Mindenképp érdemes ennek megfelelően szervezni az utazást, hiszen így rengeteg pénzt spórolhatunk. Nyitva tartás: április 1- szeptember 30: 10:00 - 23:00
október 1 - március 31: 10:00 - 22:30
Megközelítés: metro 1, 2, 6 : Charles de Gaulle - Étoille megálló
RER A : Charles de Gaulle - Étoille megálló
busz: 22, 30, 31, 52, 73, 92
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)