Először is lássuk azokat a mássalhangzókat, amelyek nem okoznak problémát, hiszen ugyanúgy ejtjük, mint a magyarban.
B, D, F, K, L, M, N, P, Q, R, T, V, Z
A következő mássalhangzóknál már figyelmesebbnek kell lennünk, mert az utána következő betűtől is függ a kiejtése, illetve attól is, hogy hol helyezkedik el.
C: - e, i, y előtt: SZ
pl.: merci (merszi) - köszönöm
- a, o, u előtt: K
pl.: café (káfé) - kávé
ç: - a c betű alatti kis vessző: cédille , kiejtése mindig SZ, csak az a, o, u magánhangzók előtt fordul elő,
hiszen ha nem lenne ott a cédille, akkor K-nak ejtenénk
pl.: façon (fászö) - mód, alkotás
CH: - kiejtése olyan, mint a magyar S betű
pl.: chercher (sersé) - keresni
G: - e, i, y előtt: ZS
pl.: manger (mázsé) - enni
- a, o, u előtt: G
pl.: garçon (gárszö) - fiú, pincér
GN: - olyan, mint a magyar NY
pl.: signe (sziny) - jel
H: - néma hang, soha nem ejtjük
pl.: homme (om) - férfi
J: - olyan, mint a magyar ZS
pl.: je (zsö) - én
R: - az R betűt szinte ugyanúgy ejtjük, mint a magyarban azonban bizonyos nyelvterületeken jobban
raccsolnak pl.: Párizsban
pl.: roi (roá) - király
S: - két magánhangzó között Z-nek ejtjük
pl.: réserver (rézérvé) - foglalni
- a szó elején vagy mássalhangzóval : SZ
pl.: sans (sza) - nélkül
- szó végén SOHA nem ejtjük
pl.: nous (nu) - mi
W: - csak idegen szavakban fordul elő, kiejtése. V/U
pl.: watt (uat)
X: - szó végén SZ betűnek ejtjük, vagy nem ejtjük
pl.: dix (disz) - tíz, deux (dö) - kettő
- magánhangzók között: normál X/KSZ
pl.: faxer (fákszé)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése